Nem mindenkinek való az egyetem. Akkor mi jöhet helyette?

A diploma lett az alapértelmezés

Sok fiatal számára a középiskola vége nem valódi választás, inkább egy előre kijelölt következő állomás. Érettségi után jön az egyetem – azt pedig majd később kitaláljuk, pontosan mire is szeretnénk használni.

Pedig az emberek nagyon különbözően tanulnak. Van, aki szeret előadásokat hallgatni, olvasni és elméletekkel foglalkozni. Más akkor érti meg igazán ugyanazt, amikor szétszedhet valamit, elkészíthet egy működő prototípust, filmet forgathat, programot írhat vagy egy tapasztalt szakember mellett dolgozhat.

Egyik sem feltétlenül értékesebb a másiknál.

Mi lenne, ha először csinálnánk?

Az egyetem egyik alternatívája nem az, hogy kevesebbet tanulunk, hanem hogy máshogyan.

Képzeljünk el egy iskolát, ahol a hét jelentős részében nem tantárgyak követik egymást, hanem valódi projektek. Egy csapat például kap egy problémát, amelyre néhány hét alatt működő megoldást kell készítenie.

Ehhez menet közben kell megtanulniuk mindazt, amire szükségük van: kutatni, számolni, tervezni, írni, prezentálni, együtt dolgozni és újrakezdeni valamit, ha az első ötlet nem működik.

Nem az a kérdés, hogy tanulás vagy munka. Hanem az, hogy lehet-e a munka maga is a tanulás része.

Egy másfajta iskola

Egy ilyen képzés egészen másképp nézhetne ki, mint a hagyományos felsőoktatás:

1. Kevesebb előadás, több projekt.
2. Valódi problémák tankönyvi feladatok helyett.
3. Gyakorló szakemberek is tanítanak.
4. A diák nemcsak vizsgajegyeket, hanem portfóliót gyűjt.
5. A hibázás nem kudarc, hanem a folyamat része.

A végén pedig nemcsak azt tudná megmutatni, milyen tárgyakat teljesített, hanem azt is: ezt már meg tudom csinálni.

Az egyetem ettől még nem lett felesleges

Orvosokat, mérnököket, kutatókat vagy jogászokat nyilván nem lehet néhány projektmunkával kiképezni. Az egyetem ráadásul jóval többet adhat egy szakmánál: tudományos gondolkodást, szélesebb műveltséget és olyan éveket, amikor az embernek lehetősége van elmélyülni valamiben.

A probléma inkább akkor kezdődik, amikor ugyanazt az utat tekintjük megfelelőnek mindenki számára.

Egy tizennyolc évesnek nem feltétlenül négy év egyetemre van szüksége. Lehet, hogy egy intenzív szakmai képzés, gyakornoki program vagy projektalapú iskola sokkal közelebb vinné ahhoz, amit valóban csinálni szeretne.

És ha később mégis kell a diploma?

A pályaválasztást hajlamosak vagyunk egyetlen nagy döntésként kezelni: most kell eldöntened, mi leszel.

Pedig egyre kevésbé így működik az élet.

Valaki dolgozhat néhány évig, aztán mehet egyetemre. Tanulhat szakmát, majd válthat. Egy képzés után rájöhet, hogy egészen más érdekli. Az első választásnak nem kell életre szóló ítéletnek lennie.

Talán ezért nem is azt kellene kérdeznünk minden végzőstől, hogy:

„Melyik egyetemre mész?”

Hanem inkább ezt:

„Mit szeretnél megtanulni – és hol tudnád ezt a legjobban megtanulni?”