Hogyan lesz az agyból „én”?
Douglas Hofstadter Gödel, Escher, Bach című könyve matematika, zene, képzőművészet és filozófia segítségével próbál megközelíteni egy hatalmas kérdést: hogyan jön létre a tudat?
Az emberi agy idegsejtekből és fizikai
folyamatokból áll. Egyetlen neuron önmagában nem gondolkodik és nincs
személyisége. Mégis, ha elegendően sok ilyen elem megfelelő rendszerben
kapcsolódik össze, megjelenik valami, amit „énnek” érzünk.
Gödel, Escher és Bach közös mintája
Hofstadter három látszólag távoli alkotó munkáiban fedezett fel hasonló struktúrákat. Escher képein a formák gyakran visszafordulnak önmagukba. Bach zenéjében egy dallam átalakulhat, megfordulhat, majd új szinten térhet vissza. Gödel pedig azt mutatta meg, hogy egy kellően összetett matematikai rendszer képes saját magára vonatkozó állításokat létrehozni.
Hofstadter ezt a mintát strange loopnak,
vagyis furcsa huroknak nevezte.
A gondolkodás, amely önmagát figyeli
Az ember nemcsak gondolkodik. Azt is tudja, hogy gondolkodik. Megkérdőjelezheti saját emlékeit, megfigyelheti a saját reakcióit, sőt azon is gondolkodhat, miért éppen egy bizonyos dolgon gondolkodik.
Hofstadter szerint az önmagára
visszacsatoló rendszer fontos szerepet játszhat abban, amit tudatnak nevezünk.
Ez a gondolat a könyv megjelenésekor nagyrészt filozófiai kérdésnek tűnt. A
mesterséges intelligencia fejlődésével azonban új jelentést kapott.
A feliratkozással az Általános szerződési feltételeket
és az Adatvédelmi nyilatkozatot elolvastam és elfogadom.
És akkor megérkezett az AI
„Ha egy gép úgy viselkedik, mintha gondolkodna, attól még nem tudjuk, hogy van-e valaki odabent.”
A mai nyelvi modellek képesek esszét írni, programozni, képeket készíteni és összetett kérdésekre válaszolni. Olyan feladatokat végeznek, amelyekhez korábban automatikusan emberi intelligenciát társítottunk.
De az intelligens viselkedés és a tudat nem feltétlenül ugyanaz. Egy rendszer leírhatja a félelmet anélkül, hogy valaha félt volna, vagy írhat szerelmes verset anélkül, hogy szerelmes lenne.
Ezért Hofstadter régi kérdése ma talán fontosabb, mint valaha: ha egy gép úgy viselkedik, mintha gondolkodna, honnan tudjuk, hogy valóban van-e mögötte belső tapasztalat?
A feliratkozással az Általános szerződési feltételeket
és az Adatvédelmi nyilatkozatot elolvastam és elfogadom.
